A kapcsolatunk elején mindig együtt aludtunk. Azt a nulladik percben kikötötte, hogy nem szereti a kiskifli-nagykifli felállást, mert nem tud úgy pihenni. Ezt tiszteletben is tartottam, elvégre felnőttek vagyunk már, nem gyerekek. Dolgozunk, fontos a pihentető alvás.

De azért így is volt, hogy homlokunkat összenyomva aludtunk el, kézenfogva. Ebből megmaradt a kézfogás, még mondta is, hogy ez olyan cuki, mert a vidrák is így alszanak.

Tudni kell, hogy ő (is) blogol(t), bár ő évtizetek óta. Ezt többször felhozta a kapcsolat elején és nem szép dolog, de én megtaláltam a blogjait. Beleolvastam és nagyon nem kellett volna. Azóta tudom, hogy minden exével összebújva aludt, volt egy "kályhatestű" is, volt akihez csak a lábát dugta oda. 

Még októberben megfázott és akkor költöztünk először külön fekhelyre: ő a kanapéra, én az ágyba. Akkor azt mondta, hogy nem kap levegőt, elszívom előle az oxigént. Ez tartott egy hónapig. Amikor ezt felhoztam egy hónap múlva, hogy én szeretnék már együtt aludni, mert hiányzik az együtt alvás, akkor kifakadt, hogy ő nem akar még, még mindig alig kap levegőt és ne terrorizáljam ezzel. Nagyon rosszul esett...

Eltelt egy újabb hónap, jöttek a korábban említett különalvós hónapfordulók és amikor már 3 hónapja külön aludtunk, akkor újra felhoztam. A reakció újra ugyanaz: "Most erre mi szükség volt? Gratulálok, hogy elbasztad az estét."
Utána néha megesett, hogy reggel odabújt mellém, vagy hajnalban. Az nagyon jó volt. És én vártam türelemmel. 

Decemberben összeköltöztünk. Higgadtan megkérdeztem, hogy akkor folytatjuk még mindig ezt a különalvást? Akkor azt mondta, hogy hétvégéken nem muszáj, de hétköznap még(!) biztos, mert ki kell pihennie magát. Én ezt megértettem még mindig, de ez már nekem hitegetés kategória. Ezt elmondtam neki és még ő sértődött meg, hogy ezt gondolom róla, pedig ezek tények.

Január elsején és másodikán együtt aludtunk - gondolom babonából, illetve legalább megpróbálta -, de mondta, hogy nem pihent jól, szóval maradt a régi rendszer, ami tart azóta is. Néha-néha felhozza, hogy drámázom és ez nekem nagyon fontos és nyüglődöm és hisztizek emiatt. De nekem tényleg fontos lenne több érintés.

Most, hogy a költözést tervezzük, 2 méter széles ágyat néztünk ki magunknak, mert amikor utazunk, akkor tudunk egy ágyban aludni. Azokon a szállásokon pedig általában pont ekkora ágyak vannak. Meglátjuk.